Híreink

A kormány ígéretei szerint április végére készíti el azt az új Munka Törvénykönyvet, melynek elsődleges célja, hogy az Európai Unió legrugalmasabb munkaerőpiaca alakuljon ki hazánkban. A Nemzeti Munka Tervet az előzetes információk szerint a Széll Kálmán Terv intézkedéseit megtartva, azokat kiegészítve kívánják megvalósítani.
Bár az új szabályozás részleteit még igencsak sűrű homály fedi, máris olyan jóslatok kaptak szárnyra, melyek szerint borítékolható, hogy megvalósulása esetén durván sérti majd a munkavállalói érdekeket és a korábbi tapasztalatokból merítve valószínűleg társadalmi érdekegyeztetés sem fogja megelőzni.

"A Magyar Kormány vállalja, hogy a Széll Kálmán Terv intézkedéseit megtartva, azokat kiegészítve idei év április 30-ra elkészíti a Nemzeti Munka Tervet. Ebben feltárjuk a probléma jellegét, azonosítjuk azokat a tényezőket, amelyek azt generálják, és egyszersmind megoldást is nyújtanak a kialakult helyzet kezelésére. A Nemzeti Munka Terv célja, hogy megmutassa az utat és teendőket a 2020-ra megteremtendő egymillió új munkahelyhez. Ennek keretében a Kormány továbbra is vállalja, hogy 2014-ig 300 000 munkahely jön létre.

A Nemzeti Munka Terv keretében új Munka Törvénykönyvre teszünk javaslatot, melynek célja, hogy az EU legrugalmasabb munkaerőpiacát alakítsa ki hazánkban. A Terv keretében megvizsgáljuk az atipikus foglalkoztatási formákat, illetve a közmunka rendszerét nemzetközi összehasonlításban. További javaslatokat teszünk a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció csökkentésére és a be nem jelentett munkavégzés kifehérítésére. Felülvizsgáljuk a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerét, illetve az aktív munkaerő-piaci politikák cél- és eszközrendszerét."

Nemzetgazdasági Minisztérium (forrás: fn.hu)

Szakértői vélemények szerint a munkaerőpiac rugalmasabbá tételéhez a szabályozások lazítása mutatna utat, ami ugyan a vállalkozói szférának kedvezőbb feltételeket, nagyobb versenyképességet biztosítana, de a munkavállalói érdekek valószínűleg csorbulnának. A munka törvénykönyve által garantált végkielégítés vagy a felmondás indoklásának megszüntetése ugyan leegyszerűsítené az elbocsátási procedúrát, azonban kérdéses, hogy hosszú távon ennek milyen hatásai lennének. A munkanélküliség elleni harcban a lazább munkaerő-piaci szabályozás segítség lehet, viszont ehhez a munkavállalók szociális biztonságérzete esne áldozatul, ami a termelékenység szempontjából előbb-utóbb megmutatja negatív hatását is.

> Kedves Ügyfelünk!
>
> Cégünk, a több mint 10 éve működő Balla Ingatlaniroda munkatársat keres
> Budapest IX., X., XIV., XV. és XVIII. kerületébe ingatlanközvetítő
> munkakörbe.
> Munkatársainknak a versenytársainknál jobb feltételeket kínálunk, de
> kizárólag főállású munkatársat keresünk!
> Feltételek:
> - rátermettség, kitartó, kreatív, szimpatikus és empatikus személyiség,
> - jó kommunikációs készség, jó megjelenés,
> - lakóhely a munkaterületen, vagy közelében,
> - internet és alapvető számítógépes programok megfelelő kezelése,
> - ingatlanközvetítői végzettség, illetve szakmai gyakorlat megléte előnyt
> jelent, de nem feltétel.
> Amennyiben Ön érdeklődik a fenti lehetőség iránt kérem jelezze nekünk,
> illetve ha van olyan ismerőse aki számára ez az információ hasznos lehet,
> akkor kérjük hogy továbbítsa neki ezt az üzenetet. Köszönjük.
> Az érdeklődők önéletrajzát az info@ballaingatlan.hu email-címre várjuk, a
> fenti kritériumoknak megfelelő jelentkezőket egy kötetlen beszélgetésre
> keresni fogjuk az elküldött önéletrajzuk alapján!
>
> A figyelmébe ajánljuk nyolc irodánk több mint 1500 ingatlanból álló
> kínálatát, melyből fényképes ízelítőt talál a mellékelt PDF file-ban, a
> teljes kínálatunkat pedig az alábbi webcímre kattintva tekintheti meg:
> http://ballaingatlan.hu/ingatlan-lista/
>
> Balla Ingatlaniroda
> Ingatlanközvetítés több mint 10 éve, 8 irodával, és a legelőnyösebb
> feltételekkel, már a facabook-on is!
> ballaingatlan.hu

Az ipari termelői árak szeptemberben az előző havihoz képest 0,9 százalékkal mérséklődtek, immár a második hónapja csökkentek, az egy évvel korábbihoz mérten 7,9 százalékkal nőttek, alacsonyabb ütemben mint a megelőző két hónapban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A belföldi értékesítési árak havi szinten 0,7 százalékkal csökkentek, az előző hónapban még 0,3 százalékkal nőttek, éves összehasonlításban 9,7 százalékkal emelkedtek az augusztusi 10,5 százalékos növekedés után.

Az ipari exportértékesítés árai az idei augusztusinál 1,1 százalékkal alacsonyabbak voltak, a 2009. szeptemberit 6,2 százalékkal haladták meg.

A forint egy hónap alatt az euróhoz viszonyítva 0,4 százalékkal gyengült, az amerikai dollárhoz képest 0,7 százalékkal erősödött; a 2009 szeptemberében jegyzett árfolyamokkal összevetve az euróhoz mérten 3,8 százalékot, a dollárhoz viszonyítva 15,7 százalékot vesztett értékéből.

San Franciscóban több mint 16 ezren látogattak el a VMworld 2010 konferenciára, Koppenhágában pedig több, mint 6 ezren vettek részt az eseményen. A konferenciák résztvevői az IT as a Service modellt (szolgáltatásként nyújtott informatikát) lehetővé tevő virtualizációval és vegyes számítási felhőkkel kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg egymással. Az IT as a Service virtualizált infrastruktúrára épül, modern fejlesztési módszereket alkalmaz és lehetővé teszi, hogy a végfelhasználók bármikor, bárhonnan hozzáférjenek a rendszerekhez, ezáltal hatékonyabb és sokkal inkább üzleti szemléletű megközelítést nyújt az informatikához.
A VMware, Inc. (NYSE: VMW), a virtualizációs és számításifelhő-infrastruktúra megoldások globális piacvezetője a VMworld 2010 konferencián bejelentette átfogó stratégiáját és új termékeit, amelyeknek köszönhetően a vállalatoknak és kormányoknak immár nem kell "költséghelyként" tekinteniük az informatikára, mivel az IT as a Service modell egy sokkal inkább üzleti szemléletű megközelítést tesz lehetővé. Ez az új informatikai szemlélet előrelépést jelent a modern informatikai architektúrák összes kulcsfontosságú rétegében, így az infrastruktúra, az alkalmazások és a végfelhasználók kiszolgálása terén is.

"Két évvel ezelőtt a VMware kialakította jövőképét, melynek központjában az adatközpontok modernizálása és az informatika átalakítása áll. Azóta jelentős lépéseket tettük efelé az új világ felé, ahol az informatikára mint szolgáltatásra tekintünk, és ennek érdekében vegyes számítási felhőket alkalmazunk," mondta Paul Maritz, a VMware elnök-vezérigazgatója.

Az IT as a Service lényege, hogy az informatika területén egy sokkal inkább üzletközpontú szemléletet honosít meg, amely olyan eredményeket állít a középpontba, mint a működési hatékonyság, a versenyképesség és a gyors reagálóképesség. A szemléletváltozás lényege, hogy az informatika az IT-szolgáltatások puszta előállítása helyett immár azt tekinti legfőbb feladatának, hogy az üzleti igényeknek megfelelően optimalizálja az ilyen szolgáltatások előállítását és fogyasztását. Ennek eredményeképpen pedig az informatika költséghelyből stratégiai értékteremtővé lép elő.

Az IT as a Service célja, hogy optimalizálja az informatikai szolgáltatások előállítását és olyan új IT-fogyasztási modelleket alakítson ki, amelyek révén a szervezetek jóval agilisabban reagálhatnak az új helyzetekre. Ebben az új megközelítésben az informatikára már nem mint költséghelyre, hanem mint értékteremtő tevékenységre tekintünk.

Számításifelhő-infrastruktúra - A modern adatközpontok optimalizálása

A VMware IT as a Service stratégiájának középpontjában az infrastruktúra áll, amely lehetővé teszi, hogy az informatikai terület teljesen újraértelmezze saját viszonyulását a vállalat többi részéhez. Az új infrastruktúra-modellben az informatikai terület "önkiszolgáló" szolgáltatásokat állít elő, amelyeknél konzisztens szabályzatok és üzleti szerződések biztosítják, hogy az erőforrásokat az üzleti igényeknek megfelelően használjuk fel. Ebben a modellben leomlanak az informatika működését a múltban meghatározó fizikai korlátok, és olyan egyesített logikai erőforrások jönnek létre, amelyek ötvözik a vállalati adatközpont és a külső vagy nyilvános számítási felhők kapacitását, miközben gondoskodnak róla, hogy egyetlen ponton se sérülhessen az egységesített biztonság, az előírásoknak való megfelelés vagy a szolgáltatások színvonalára vonatkozó struktúrák. Az informatikai szolgáltatások fogyasztója számára mindez az jelenti, hogy igény szerint szinte korlátlan mennyiségű erőforrás áll a rendelkezésére, méghozzá az üzleti prioritásokhoz illeszkedő költségszerkezetben és teljesítményszinteken.

Míg az informatika területén korábban lezajló összes forradalmi átalakulás azzal járt, hogy az infrastruktúra részét képező összes hardvert és szoftvert le kellett cserélni, a VMware jövőképében a meglevő infrastruktúra-beruházásokat bővítjük tovább újabb hardver- és szoftverelemek hozzáadásával, ezáltal az informatikai terület szervesen növekedve érhet el páratlan eredményeket.

Számítási felhőben működő alkalmazás-platform - Az alkalmazásfejlesztés modern megközelítése

Ahhoz, hogy az új generációs alkalmazások a virtualizált infrastruktúra előnyeit teljes mértékben kiaknázhassák, új alkalmazás-platformra van szükség a számítási felhők számára. A platform részét képezi a fejlesztés hatékonyságát növelő és a hordozhatóságot garantáló alkalmazás-keretrendszer, valamint azok a mindenre kiterjedő, integrált platform-szolgáltatások, amelyek felgyorsítják és optimalizálják az alkalmazások bevezetését. Az ebben az új modellben fejlesztett alkalmazások hordozhatóak lesznek a különféle, vegyes számításifelhő-környezetek között, ha pedig a VMware-t támogató "felhőben" futnak, arra is lehetőségük van, hogy intelligensen információkat osszanak meg a háttérben működő infrastruktúrával a nagyobb teljesítmény, jobb minőségű szolgáltatások és az infrastruktúra magasabb kihasználtsága érdekében.

Végfelhasználók - eszköz helyett a felhasználó a középpontban

A számítási felhő pragmatikus megközelítése nem csak az adatközpontokat és a fejlesztést alakítja át, de a végfelhasználók szempontjából is gyökeres változásokat hoz. A nagyvállalatok számára az eddigiekhez képest mindinkább két kulcsfontosságú terület jelent nagy kihívást a végfelhasználókkal kapcsolatban: biztonságos adathozzáférést kell nyújtaniuk az egyre mobilabbá váló munkaerő számára, valamint kézben kell tartaniuk a napi üzletvitelhez szükséges burjánzó adatokat, alkalmazásokat és kliens-eszközöket. A VMware erre a két központi problémára innovatív, felhasználó-központú megoldást kínál, amely alapvetően átalakítja az informatikai terület viszonyulását az asztali környezethez. A VMware megoldásaival az informatikai igazgatók rugalmasabb vállalati döntéseket hozhatnak. Az informatikusok számára több, az eddigieknél sokkal rugalmasabb lehetőség áll rendelkezésre a szolgáltatások, reakciókészség és rendelkezésre állás terén, a végfelhasználók pedig a rugalmasabb hozzáférés, szolgáltatási szintek és felhasználói élmény előnyeit élvezhetik.

A VMware IT as a Service stratégiája

- Teljes platformot biztosít a számítási felhők számára. Ez az infrastruktúrát, az alkalmazás-platformot és a végfelhasználói felületeket felölelő, átfogó és integrált stratégiát jelent, amely kiterjed a privát, nyilvános és vegyes számítási felhőket ötvöző környezetekre is.
- Támogatja a szerves növekedést. Megőrzi a létező alkalmazásokban megtestesülő értéket, miközben elősegíti az innovációt az infrastruktúra, az alkalmazás-platform és a végfelhasználó felület terén.
- Lehetővé teszi a nyitott ökoszisztémák kiépítését. Egyetlen megoldás sem képes az összes nagyvállalat igényeit kielégíteni. A VMware ügyfelei szabadon választhatnak, hogy milyen hardvert használnak és milyen szolgáltatókat vesznek igénybe, a nyílt platform pedig garantálja az alkalmazások hordozhatóságát, így a cégek a "felhők" közül is szabadon választhatnak.
"A virtualizációnak két okból kifolyólag az informatikai területen jóval túlmutató hatása van: a vállalatok a szolgáltatói viszony irányába mozdulnak el, és jóval gyorsabban képesek reagálni az igények megváltozására. A számítási felhők megjelenése nem csupán az infrastruktúrát érintő változás, mivel alapvetően átalakítja az informatikai terület kapcsolatát a vállalat többi részével," mondta Thomas Bittman, a Gartner elemzője. "A virtualizáció lehetővé teszi a területek jóval markánsabb szétválasztását, így a meghatározott szolgáltatási ajánlatokkal és az automatizálással karöltve rendkívüli mértékben hozzájárul a számítási felhők elterjedéséhez.

A munkaadók sokszor a minimálbérnél is alacsonyabb fizetést adnak a dolgozóiknak, vagy épp ?elfeledkeznek? a pótlékok kifizetéséről. A munkások pedig nem mernek szólni, hiszen rettegnek az állásuk elvesztésétől. A kereskedelmi vállalkozások vétkeznek a leggyakrabban, ám az építőiparban és a vendéglátásban is rengeteg a szabálysértés.
A munkaszerződés és a bejelentés nélküli foglalkoztatás vezet a munkáltatói szabálytalanságok között, ám tetemes azoknak a cégeknek a száma is, amelyeknél előfordulnak munkabérrel kapcsolatos visszaélések. Ez utóbbi minden negyedikre jellemző ? áll a munkaügyi felügyelőség adataiban.
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) február vége és március eleje között országos ellenőrzést tartott. Azt vizsgálták, hogy a cégek megadják-e az alkalmazottaiknak a minimálbért és a garantált bérminimumot, betartják-e a kollektív szerződést. A közel nyolcszáz vizsgált munkáltató több mint kétharmadánál találtak valamilyen munkaügyi szabálytalanságot, amely csaknem hétezer dolgozót érintett.

A kereskedők vétenek a leggyakrabban

A fizetésekkel kapcsolatos szabálytalanságok között kiemelkedő volt a minimálbér kifizetésének elmulasztása. A garantált bérminimumot a munkáltatók több mint negyede nem fizette ki, és ezzel az érintett alkalmazottak ötödét rövidítették meg. (2010. január elsejétől a minimálbér 73 500 forint, a garantált bérminimum pedig 89 500 forint.)

Hasonló arányban sértették meg a munkáltatók a különböző pótlékok fizetésére vonatkozó előírásokat is: ezt a hátrányt szinte minden második dolgozó megérezte. A kollektív szerződések (KSZ) szerint járó magasabb összegű bérek kifizetésének elmaradása a munkabérrel kapcsolatos jogsértések tizedét tették ki.
A munkaügyi ellenőrzés során kiderült: igen sokan vannak azok, akik a rendkívüli munkavégzés ellenértékét nem fizetik meg munkavállalóiknak, vagy épp a minimálbért meghaladó bér esetében ?feledkeznek meg? az az után járó adó befizetéséről.
A munkabér-szabályszegések kimagaslóak voltak a kereskedelmi vállalkozások körében, a jogsértést elkövető munkáltatók 40 százaléka ebben az ágazatban működik. Őket az építőipar és a vendéglátóipar követi a sorban. A magasabb összegű kifizetéseket viszont szinte kizárólag az építőipari vállalkozások ?felejtik el?. A munkavállalók kiszolgáltatott helyzete továbbra is érzékelhető: az állásuk féltése miatt nem merik elmondani a szabálytalanságokat. Például arról sem szívesen beszéltek, ha a minimálbérnél is alacsonyabb fizetésért robotolnak ? persze kényszerből, mert nincs lehetőségük más munkát találni.
Elutasították az ágazati kollektív szerződést

A jogsértések oka néha a figyelmetlenség és a jogszabályok ismeretének hiánya ? véli az OMMF. A munkáltatók többsége tisztában van ugyan a munkabérre vonatkozó rendelkezésekkel, de a garantált bérminimum ismeretét mégsem tekinthetjük általánosnak. Az ágazati kollektív szerződések szabályait is az építőiparban sértették meg a legtöbbször, ám általában ott sem szándékosan. Inkább az lehet az oka, hogy a munkaadók nem tudnak a szerződés létéről, kötelező alkalmazásáról.

A felügyelők célzott kérdéseire néhány munkáltató elmondta, hogy bár hallott az ágazatára vonatkozó kollektív szerződésről, de nem akarja alkalmazni, emiatt nem is járt utána annak, mit tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy az ágazati kollektív szerződés kötelező minden egyes vállalkozásra, amely az adott szektorban tevékenykedik, hanem sokan választható lehetőségként tartják számon ezeket. Persze volt szép számban olyan munkaadó is, amely szándékosan játszott ki a jogszabályokat, például a közteherfizetés elkerülése végett.

Bokorné Kozma Judit Gödöllő. Az Ön nyereménye: 1 db, egy alkalomra szóló kezelés (hypoxitrainer-kezelés + fülakupunktura) az Egészségház 2001 Bt. felajánlásában (1138 Budapest, Révész u. 9.). Nyereménye egyeztetése érdekében kérjük, hívja telefonon a következő számot: 06-1 329-0032.

Bóna László Kaposvár. Az Ön nyereménye: 1 éjszaka 2 fő részére a Panama Motel felajánlásában (8000 Székesfehérvár, Had u. 2.). Nyereménye egyeztetése érdekében kérjük, hívja telefonon a következő számot: 06-22 503-290.

Kővári Ervin Székesfehérvár. Az Ön nyereménye: 1 db, 10 futamos gokartbérlet a Gokart Center Óbuda felajánlásában. Nyereménye egyeztetése érdekében kérjük, hívja telefonon a következő számot: 06 30 206-4206.

Mihalovics Zoltán Budapest. Az Ön nyereménye: 1 db, egy alkalomra szóló kezelés (hypoxitrainer-kezelés + fülakupunktura) az Egészségház 2001 Bt. felajánlásában (1138 Budapest, Révész u. 9.). Nyereménye egyeztetése érdekében kérjük, hívja telefonon a következő számot: 06-1 329-0032.

Sőreginé Hórász Csilla Budapest. Az Ön nyereménye: 1 db, 3 alkalomra szóló stresszoldás és Bach virágterápia Szent Györgyi Edit okl. kineziológusnál.
Nyereménye egyeztetése érdekében kérjük, hívja telefonon a következő számot:
06 30 266-1452.

Steinbach József Piliscsaba. Az Ön nyereménye: 1 hétvége 2 fő részére félpanzióval az igali Termál Panzióban. Nyereménye egyeztetése érdekében kérjük, hívja telefonon a következő számot: 06-82 573-013.

Szabóné Gajzágó Melinda Fót. Az Ön nyereménye: 1 db, egy alkalomra szóló kezelés (ultratone karcsusítás + fülakupunktura) az Egészségház 2001 Bt. felajánlásában (1138 Budapest, Révész u. 9.). Nyereménye egyeztetése érdekében kérjük, hívja telefonon a következő számot: 06-1 329-0032.

László Zsolt Budapest. Az Ön nyereménye: 1 db állapotfelmérés, kezelés Balázs István okleveles természetgyógyásznál. Nyereménye egyeztetése érdekében kérjük, hívja telefonon a következő számot: 06 30 934-6638.

Vidumánszki Csilla Budapest. Az Ön nyereménye: 1 db állapotfelmérés, kezelés Balázs István okleveles természetgyógyásznál. Nyereménye egyeztetése érdekében kérjük, hívja telefonon a következő számot: 06 30 934-6638.

Sterczer Ödön Tatabánya. Az Ön nyereménye: 1 db állapotfelmérés, kezelés Balázs István okleveles természetgyógyásznál. Nyereménye egyeztetése érdekében kérjük, hívja telefonon a következő számot: 06 30 934-6638.

Tanászi Péter Tiszaújváros. Az Ön nyereménye: 1 db Zodiákus-gyógyítás című könyv az Életpálca Bt. felajánlásában.

Szűcs Anita Szolnok. Az Ön nyereménye: 1 db Zodiákus-gyógyítás című könyv az Életpálca Bt. felajánlásában.

Nyereményeikhez szívből gratulálunk, és további szerencsés rejtvényfejtést kívánunk.

A részmunkaidős foglalkoztatás, mint a munkanélküliség elkerülésének egyik eszköze nem új keletű gondolat, hiszen a foglalkoztatás bővítéséről nem csak gazdasági válságok idején gondolkodnak az államok. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) többször javasolta már, hogy a foglalkoztatás csökkenésének elkerülésére a részmunkaidő alkalmas lehet, de az államnak ilyenkor segélyben kell részesítenie a kényszerűen csökkentett munkaidőben foglalkoztatottakat. Próbálkozások persze most is vannak...



Az Európai Unióban a részmunkaidős foglalkoztatás jóval elterjedtebb, mint Magyarországon, bár nem létezik egységes szabályozás. 2007-ben az EU 15 tagállamában a foglalkoztatottak 20,9 százaléka dolgozott részmunkaidőben, Magyarországon ugyanez az arány 4,1 százalék volt. Az átlagok azonban tagállamonként nagyon eltérő arányokat takarnak; a részmunkaidős foglalkoztatás Hollandiában a legelterjedtebb, itt a munkavállalók 46,8 százaléka dolgozik ilyen formán, míg Görögországban mindössze 5,6 százalék. A részmunkaidős foglalkoztatás érthető módon jóval gyakoribb a nők körében: az EU 25 átlagában a női munkavállalók közel harmada dolgozik részmunkaidőben, míg férfiaknál ez csak 7,7 százalék.


A részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztése már évek óta célja az államnak. 2003 óta például a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási, illetve rehabilitációs alaprészéből nyújtanak támogatást azoknak a foglalkoztatóknak, akik vállalják olyan munkavállalók foglalkoztatását, akik élethelyzetükből adódóan maguk is érdekeltek a részmunkaidős foglalkoztatásban. Ilyen rétegek elsősorban a munkanélküliek, valamint a gyermeket nevelő személyek, akik lehetnek munkavállalók, munkanélküliek, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülők egyaránt.

A mostani gazdasági válság azonban ismét reflektorfénybe helyezte a témát, hiszen a munkanélküliek száma egyre emelkedik, ami a szociális segélyeken keresztül komoly anyagi terhet jelent az állam számára. A szociális és munkaügyi tárca becslése alapján mintegy 100 ezer főt fog érinteni hazánkban hosszabb-rövidebb ideig a világgazdaságban érzékelhető recesszió foglalkoztatásra gyakorolt hatása. Éppen ezért bértámogatással igyekeznek ösztönzi a munkaadókat arra, hogy inkább rövidített munkaidőt alkalmazzanak, mintsem elbocsátásokhoz folyamodjanak.

A szociális minisztérium a munkahelyek megőrzéséhez, valamint a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatáshoz szükséges fedezetek biztosítása érdekében így hatmilliárd forintot tett félre, amit a cégek az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól igényelhetnek, 10 milliárd forintról pedig a regionális munkaügyi központok készítenek munkaügyi programokat.

A Megőrzés névre keresztelt programra a cégek január 23-ától pályázhatnak, amennyiben leépítési szándékukat már jelezték a munkaügyi központnak, és igazolják, hogy nehézségeik a recesszióból erednek, és átmenetiek. Ezen kívül garantálniuk kell, hogy a támogatás idejére megtartják dolgozóikat. A pályázható összeg a legkisebb vállalkozásoknál - 3-50 fő között - a leépítésre szánt, ám tovább foglalkoztatott munkavállalók munkabére és a munkáltató által kifizetett járulékok 75-75 százaléka, 50-250 fős méretnél 50 százalék, míg a legnagyobb cégeknél 25 százalék.

A támogatás részmunkaidős foglalkoztatás esetén is jár, a vállalkozások ugyanebből a keretből ugyanis kiegészíthetik a dolgozók munkaidő-rövidítés miatt kieső bérét. Ilyenkor az állásidő miatt kieső munkabér, illetve a munkáltatói járulékok 80-80 százalékát igényelhetik.


A legfrissebb, 2008. negyedik negyedéves statisztikák alapján munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 8 százalékos volt. A foglalkoztatottak száma 3 millió 881 ezer, míg a munkanélkülieké 337 ezer fő volt ebben az időszakban. A munkanélküliek száma 9 ezerrel nőtt, a harmadik negyedévhez, illetve az előző év hasonló időszakához képest.

A munkanélküliek 17,9 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki. E korcsoportban a munkanélküliségi ráta 19,7 százalék volt, ami 0,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbi értéknél.

A munkanélküliek 48,6 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,5 hónap volt.

Összességében a a munkanélküliek létszáma 5,5 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, és éves átlagban is meghaladta a 2007-ben mértet.

Ha összehasonlítjuk itthon régiós bontásban a munkanélküliek arányát, valamint az atipikusan foglalkoztatottak arányát, nincs túl nagy összhang a kettő között. A Dél-Dunántúlon a legmagasabb utóbbiak aránya, ennek ellenére a munkanélküliség 9,9 százalékos, a harmadik legmagasabb az országon belül. Ennek persze strukturális okai is vannak, hiszen elsősorban az építőiparban, illetve a mezőgazdaságban jellemző a tipikustól eltérő foglalkoztatás.



A részmunkaidős foglalkoztatás igen alacsony szintjének - ahol egy pozíciót például ketten töltenek be, napi négy-négy órában - az is oka lehet, hogy még a közgondolkodás sem tekinti azt rendes munkavégzésnek.

Sokan bele sem gondolnak, hogy mennyi előnye van. A munkáltatók számára például rugalmasabb munkaszervezést tesz lehetővé, a munkavállaló pedig a munka és magánélet könnyebb összehangolása miatt lehetne vonzó.

Persze hozzá kell tenni azt is, hogy Magyarországon nem hogy a fél napos, de gyakran még az egy műszakos munka is luxusnak számít bizonyos társadalmi rétegeknek, hiszen részmunkaidőben szükségszerűen a jövedelem is alacsonyabb.

Gyakran az is akadályt jelent, hogy a négy-hat órás munkát éjjeli vagy hajnali műszakban kellene végezni, amit csak meglehetősen kevesen vállalnak szívesen.

Részmunkaidős foglalkoztatásra akkor kerülhet sor, ha a munkaadó és a munkavállaló erről a munkaszerződésben külön megállapodik, ahol ki kell térni arra is, hogy a foglalkoztatás napi, heti, vagy havi hány órában történik. A részmunkaidős munkavállaló azonos feltételek esetén ugyanannyi munkanap szabadságra jogosult, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók.

A munka törvénykönyve szerint részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkavállalót megillető juttatásoknál legalább az időarányosság elve alkalmazandó, de csak akkor, ha a juttatásra való jogosultság feltétele a munkaidő mértékével függ össze.

Mivel a munkáltatói, illetve munkavállalói járulékokat százalékos mértéknek megfelelően a munkabérből számítják ki, így részmunkaidős foglalkoztatás esetén is a munkabér összege a mérvadó a járulékok meghatározásnál, nem pedig az, hogy ezt 4, 6 vagy 8 órás munkával keresi meg a munkavállaló. Ezzel szemben a nyugdíjjogosultsággal kapcsolatban a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény az arányos szolgálati idő számítást írja elő, ahol a napi 8 óra rendes munkaidőt tekinti alapidőnek.

Az alacsonyabb jövedelmi viszonyok miatt itthon az atipikus foglalkoztatási formákat, így a részmunkaidőt, vagy az önfoglalkoztatást a legtöbben kényszerűségből fogadják el, és még az is előfordul, hogy csak papíron dolgoznak rövidített időben, valójában nyolc órát töltenek munkahelyükön. A fejlettebb országokban jövedelmi viszonyok lehetővé teszik, hogy egy-egy élethelyzetben a munkavállalók önszándékukból válasszanak a lehetőségek közül, például a kismamák és az idősebbek részmunkaidőben dolgozzanak.

Emellett vállalati oldalról is inkább az állami támogatások motiválják a részmunkaidős foglalkoztatást, mintsem a valós igények, hiszen a munkáltatók legtöbbször csak a megnövekedett adminisztrációs terhet látják benne.

Természetesen a nem tipikus foglalkoztatásnak számos egyéb formája is létezik a részmunkaidősön kívül, mint például a bedolgozói munkaviszony, vagy távmunka, a megbízási szerződés, az önfoglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzés, vagy az alkalmi munkavállalói könyvvel - amit az év második felében elektronikus bejelentési kötelezettség vált ki - való foglalkoztatás.

Számtalan uniós és hazai kkv-s pályázat és felzárkóztató program létezik, és működik már évek óta hazánkban, amelyeket főleg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, emellett különböző vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó, közhasznú szervezetek, szövetségek koordinálnak, a franchise-rendszerek finanszírozási lehetőségeit mégis mostohagyermekként kezelik. Ez nemcsak a gazdasági szervezetekre, hanem a bankszektorra is igaz.

Magyarországon a bankok egyáltalán nem, vagy csak közvetett formában dolgoztak ki valamilyen finanszírozási formát kifejezetten a franchise-hálózatban működő vállalkozások számára. Pedig a hálózatba szerveződés e különleges formáját választó kis- és középvállalkozások egyre nagyobb szeletet birtokolnak főleg a szolgáltatóiparban, a gyorséttermi és a ruházati szektorban, nem beszélve az ingatlanhálózatokról. A kereskedelemi bankok az induló vállalkozások, a potenciális átvevők számára nem nyújtanak pénzügyi segítséget - nagy kockázatra hivatkozva - a know-how megvásárlását illetően. A pénzintézetek jelentősebb eszközigény híján legfeljebb jelzáloghitelt nyújtanának, de erre érthető módon nem sok induló vállalkozó hajlandó. Pedig a 3-8 millió forint kezdőtőke csak keveseknek áll rendelkezésére.

Immár három éve tett ígéretet a Magyar Fejlesztési Bank arra, hogy előáll, saját franchise-finanszírozási termékével. A hitelforma megjelenéséről azóta sem hallani, noha a statisztikák, fejlődési mutatók igen kecsegtetőek. A Magyar Franchise Szövetség 2006-ban készített vizsgálatából kiderül, hogy míg az új vállalkozások közel 90 százaléka egy éven belül eltűnik, addig a franchise-rendszerhez csatlakozott vállalkozások esetében ez kevesebb, mint 30 százalék.

Biztonság – erre vágynak leginkább a hazai dolgozók, ha a munkahelyükről van szó. Háromnegyedük kapaszkodik a székébe, csökken a munkakedv, s a pénz-piaci válság hatására inkább az egyéni célok kerülnek előtérbe. Igaz, ha nincs válság, mi, magyarok akkor is többnyire biztonságkeresők vagyunk, de a változások hatására még jobban felértékelődnek a stabil álláshelyek.
Leginkább a termelésben dolgozók rettegnek attól, hogy mi lesz, ha megszűnik a munkahelyük, vagy kézhez kapják a felmondólevelet. Közülük minden ötödik aggódik emiatt. Rajtuk kívül az irodai és adminisztratív alkalmazottak féltik még az állásukat. 23 százalékuk szerint akár fél évbe is beletelne, mire újra el tudnának helyezkedni.
A legoptimistábbak ebben a tekintetben az informatikusok, illetve a vendéglátással foglalkozók. Tízből négyen egyáltalán nem tartanak az álláskereséstől, úgy vélik, pár hét alatt találnának megfelelő munkát. Kicsivel azért óvatosabb duhajok az egészségügy, illetve a média területén dolgozók. Bár ők is átlagon felül optimisták, többségük azonban inkább úgy véli, néhány hónap alatt, kisebb utánajárással sikerülne elhelyezkednie.
A termelésben dolgozók maradási hajlandósága nagyobb az átlagosnál, némileg többen szeretnének közülük jelenlegi munkahelyükről nyugdíjba vonulni, mint az országos átlag. Ennek ellenére tízből mindössze négyen elkötelezettek, panaszkodnak a kollégáikra, a főnökeiktől kapott támogatásra, valamint arra, hogy senki sem dicséri meg őket, ha jó munkát végeznek. Alig több mint egyharmaduk érzi, hogy munkáját, teljesítményét erkölcsileg elismerik, vagy hogy meghozhatja a munkája végzéséhez szükséges döntéseket.
Ahogy fentebb már írtuk, az irodai, adminisztratív munkakörben dolgozók – asszisztensek, telefonközpontosok (call centeresek), irodavezetők, banki ügyintézők, recepciósok, közszolgák – körében is sokan tartanak a munkanélküliségtől. Közülük minden második elkötelezett a vállalata felé. Úgy tűnik, ez a csoport az, amely képes nagyobb összhangot teremteni a munka és a magánélet között, nem panaszkodik a cég által biztosított munkaeszközökre és környezetre. Az ilyen munkakört betöltők elégedetlenek viszont azzal a megbecsüléssel, amelyet kapnak, csupán minden harmadik irodai/adminisztratív dolgozó érzi úgy, hogy vállalata értékes tagjaként tekintenek rá. Az is fáj nekik, hogy képességeiket, tapasztalataikat nem tudják kihasználni a munkájuk során, és szakmai fejlődésre sincs igazán lehetőségük.
Szintén csak minden második pénzügyi területen dolgozó – pénzügyi szakértő, könyvelő, adószakértő, pénzügyi elemző – lojális a cégéhez, elkötelezettségüket tekintve tehát ők sem tartoznak az élvonalba. Bár elégedettek a munkaeszközeikkel, a munkafolyamatok hatékonyságát kritikusan szemlélik, és közülük csupán minden ötödik véli úgy, hogy teljesítménye közvetlen hatással van a fizetésére. Tízből négyen azt is állítják, hogy cégük nem ösztönzi őket elvárásokon felüli teljesítésre. Mindez azt jelenti, hogy bőven van még motivációs tartalék a hazai munkáltatók kezében, ami a pénzügyi területen dolgozó kollégák ösztönzését és a céghez való kötődésük erősítését illeti.
Az informatikusok nemcsak a munkaerő-piaci esélyeik latolgatása kapcsán optimisták, hanem kiemelkedően elégedettek a kollégáikkal, a tőlük kapott támogatással, kedvezően nyilatkoznak munkaeszközeikről és szakmai fejlődési lehetőségeikről is. Közel háromnegyedük imádja, hogy rugalmas a munkaideje, és valószínűleg ebből adódóan kevésbé érzi stresszesnek a munkáját, mint egy átlagos magyar dolgozó. Érdekesség, hogy nem annyira szeretik a napi rutinfeladatokat, és minden második IT-szakember úgy véli, nem tisztázottak a munkakörével kapcsolatos elvárások. Kétharmaduk szerint a foglalkoztatójuk nem vagy csak kevéssé ösztönzi őket arra, hogy nap mint nap a lehető legtöbbet hozzák ki magukból.
A média területén dolgozók elkötelezettsége viszont meghaladja az átlagot. A kreatív tevékenységet végzők rendkívül büszkék a szervezetükre – mint vállalatra és mint munkaadóra egyaránt. Épp a kreatív feladatok miatt az itt dolgozók jóval nagyobb arányban érzik magukat az új ötletek, jobbítási javaslatok kitalálására ösztönözve, és nagy részük úgy véli, hogy ezeket a javaslatokat a felső vezetés figyelembe is veszi. Többségüket rendszeresen megdicséri közvetlen felettese a jó munkáért. Sőt, tízből hatan állítják, a teljesítményt legalább erkölcsileg elismerik, még ha az anyagi megbecsülés hagy is kívánnivalót maga után. A fizetésük teljesítményarányossága miatt jócskán panaszkodnak, és kevesebb mint egynegyedük érzi, hogy tisztában lenne a bérét befolyásoló tényezőkkel.
Erős kötődés fűzi munkahelyükhöz a gyógyszerészeket, az orvoslátogatókat. Ők nem gondolnak úgy a konkurens munkaadókra, hogy „a szomszéd kertje zöldebb”. Tízből heten kifejezetten állítják, a munkahelyük jobb minden más lehetőségnél, s így nem is akarnak váltani. Ennek oka vélhetően az, hogy számukra a munkájuk egyben a hobbijuk is. Erre utal, hogy szinte nincs köztük olyan, aki ne imádná a napi feladatait – miközben Magyarországon átlagosan csak minden második munkavállaló elégedett e téren. Sokatmondó, hogy a gyógyszerészek és az orvoslátogatók az átlagnál jóval elégedettebbek kompenzációjuk teljesítményarányosságával is. A magyarok egyik legnagyobb szívfájdalma, hogy hiába teszik ki a lelküket – legyen bármilyen kiváló is a teljesítményük –, a pénztárcájuk ezt nem érzi meg. Ezzel szemben tíz gyógyszerész vagy orvoslátogató közül hatan határozottan állítják, ketten pedig inkább egyetértenek azzal, hogy ha jobban dolgoznak, többet is keresnek. Érdekesség, hogy ezen a területen a vezetők a dicséretekkel sem bánnak szűkmarkúan, ha valaki rászolgál az elismerésre. A foglalkoztatóik vélhetően tudatában vannak annak – ezt most a felmérés eredményei is alátámasztják –, hogy ez egy rendkívül értékorientált szakma: ezen munkavállalók kötődésének egyik „motorját” az értékek képezik, elengedhetetlen, hogy azonosulni tudjanak az általuk képviselt termékekkel, szolgáltatásokkal. Ha csökken ez az érzésük, felülbírálják maradási szándékaikat, s ha kell, állást váltanak.
Úgy tűnik tehát, Magyarországon óriási különbségek vannak a dolgozók munkahely iránti kötődésében, attól függően, hogy milyen napi rutint kell végezniük. Talán nem meglepő, hogy a vezető pozíciókban dolgozók tartoznak a leglojálisabbak közé, ők azok, akik a legkevésbé gondolkodnak váltáson, sőt, a legtöbbjük úgy érzi, csak nehéz szívvel tudna megválni jelenlegi munkahelyétől. Mi állhat a vezetők szoros kötődésének a hátterében? Tízből nyolc menedzser érzi úgy, hogy a vállalat értékes tagjaként tekintenek rá, míg a dolgozók közül alig öten mondhatják el ugyanezt. A vezetők sokkal jobban szeretik a pozíciójukkal járó feladatokat, és úgy érzik, megvalósíthatják magukat munkavégzés közben, ehhez meg tudják hozni a szükséges döntéseket, jól ki tudják használni meglévő képességeiket és tapasztalataikat. S ha mindez még nem lenne elég ok a kötődéshez, hát négy vezetőből három ösztönözve érzi magát, hogy új ötletekkel, javaslatokkal álljon elő.
Utálják viszont a munkahelyi stressz mértékét, nem képesek megteremteni az egyensúlyt a magánéletük és a munkahelyi teendőik között, ez utóbbival kapcsolatban minden második panaszkodik.

Minőségi munkakörnyezetben nem csupán a munka megy jobban, de a dolgozók közérzete is nagyságrendekkel jobb, mint ott, ahol káosz uralkodik. Az 5S-módszer a mi irodánkban is rendet teremthet.

Egy irodai alkalmazott egész élete során átlagosan 80 000 órát tölt a munkahelyén. Hogy mindennapjainak egyharmadát milyen körülmények között tölti el, az alapvetően meghatározza életvitelét és testi-lelki állapotát. A minőségi munkakörnyezet kialakítására és fenntartására kifejlesztett japán 5S-módszert egyre több hazai kkv is alkalmazza annak érdekében, hogy sikeresen megfeleljenek a nemzetközi versenyhelyzetben.

A módszer alappillérei a következők:
1. Seiri - szelektálás
2. Seiton - szisztematikus elrendezés
3. Seiso - rendben, tisztán tartás
4. Seiketsu - rendszeresség, folyamatos gyakorlás
5. Shitsuke - fegyelmezett magatartás

A szépen hangzó elvek azonban csak akkor érnek valamit, ha beültetjük őket a mindennapi munkahelyi gyakorlatba.

Az 1. szabály, azaz a szelektálás lényege, hogy a szükséges tárgyakat (eszközöket, szerszámokat, stb.) egyértelműen el kell különíteni a feleslegesektől, és ez utóbbiakat azonnal el kell távolítani a munkahelyről. Dobjuk ki tehát azokat az újságokat, katalógusokat, leveleket, amelyek már aktualitásukat vesztették. A sürgős elintéznivalókat ellenben tegyük külön dossziéba. Feljegyzéseinkből vezessük át a határidőnaplóba a fontos teendőket, neveket, telefonszámokat.

A szisztematikus elrendezés alapján az eszközöket olyan szabályozott rendben kell elhelyezni, tipizálni, hogy a következő használatkor könnyen hozzáférhetők legyenek.

Ennek érdekében célszerű a leggyakrabban használt tárgyakat kéz alá helyezni. A nagyobb tárgyakat rakjuk alulra, és használjuk bártan a megkülönböztető jelöléseket (színeket, címkéket). A jelölési feladatokat egy munkamenetben kell elvégezni, megszakításuk ugyanis zavart okozhat az azonosításban

Gyakorlat teszi a mestert

Nem kevésbé fontos a harmadik pont, a munkahely tisztán tartása. Valamennyi eszköz, berendezés karbantartásáról, takarításáról gondoskodni kell, amely nem csupán a takarítónő feladata. A munkanap végén mindig pakoljunk el.

Mindezek a feladatok mit sem érnek azonban, ha nem végezzük őket rendszeresen. A munkatársaknak gondot kell fordítaniuk továbbá a saját öltözködésükre is; mindig rendezetten, tisztán jelenjenek meg.

Az 5. szabály kimondja, hogy minden munkavállalót rá kell nevelni az előírások, szabályok maradéktalan betartására a munkavégzés során. Fegyelmezett munkával kell biztosítaniuk a megfelelő minőségi színvonal folyamatos fenntartását.

A munkafeladatok rotálásával, bővítésével, tevékenységek kombinálásával és - ahol alkalmazható - csapatmunkával lehet az irodai tevékenységbe változatosságot és színt vinni. A monoton és egyhangú munka fásulttá és levertté, míg a színes és mozgalmas feladatok élénkké tesznek, valamint kreativitásra és tettekre ösztönöznek minket.

Azok pedig, akik 4 óránál több időt töltenek a számítógépük előtt, a kellemes közérzet biztosítása végett a PC közvetlen közelében növény helyezésével lényegesen növelhetik komfortérzetüket.

Az 5S alkalmazása során követelmény, hogy azt a vállalat egészére ki kell terjeszteni, senki nem bújhat ki alóla. A program felelőse a vezető, nem háríthatja a szabályok betartatását az alkalmazottakra, és a szabályok megvalósulását is neki kell ellenőriznie, s ha indokolt, nem mulaszthatja el a felelős elmarasztalását.